De Bálám ezt felelte Bálák udvari embereinek: Ha nekem adja Bálák a házát tele ezüsttel és arannyal, akkor sem szeghetem meg Istenemnek, az Úrnak a parancsát, és nem tehetek semmit vele szemben. (4Móz 22, 18)

Mi nem olyanok vagyunk, mint sokan, akik nyerészkednek Isten igéjével, hanem mint akik tiszta szívből, sőt Istenből szólunk Isten előtt Krisztusban. (2Kor 2, 17)

kép forrása: https://media.port.hu/images/000/069/326.jpg

Sajna-bajna gyerekek, de ez így tényleg nem fog menni. Kínálhattok akármennyit, de aki itt most intézkedik, ő maga az Úr.

Ja, nem az az úr, akire ti gondoltok: mármint a fáraó, a császár, a területtartó, a király, a duce, a führer, vagy a „főnök”, netán maga a „keresztapa”, hanem tényleg. Konkrétan az Úr. Nem ilyen kis lófing senki, mint ezek.

Neki nem a beceneve az, hogy „Isten”. Komolyan, ez tényleg ilyen nehezen megy? Nem hiszitek el, hogy van igazi is? Miért ilyen nehéz ezt felfogni? Igen, igen, tényleg övé minden. A veséd is, meg a májad és a szíved és a kisujjad is, meg az életed percei, amelyek amúgy valóban meg vannak számlálva. Akárcsak a hajszálaid.

Az a baj vele, hogy nem akarja egyesével elvenni tőled mindezt? Hogy nem vágja le a kisujjadat? Hogy nem veteti ki az egyik vesédet? Az a baj vele, hogy ő egyben szeretne látni téged? Az a baj vele, hogy ő nem megfélemlíteni akar? Az a baj vele, hogy ő tényleg nem úgy akarja a „javadat”, hogy elveszi tőled?

Moáb királya egy kicsit be volt rezelve az izraelitáktól. És joggal. Pedig nem akarták őt bántani. Csak át akartak vonulni azon a területen, amit ő már a sajátjának tartott. Nem akartak háborúzni, kifosztani, bicskázni, mint ahogy az általában majdnem megszokott az emberek közt, hanem csak tényleg átvonulni. De ő azért félt. És úgy gondolta, hogy ha elég sok pénzzel megken egy ilyen spirituális izét, mint Bálám, akkor ő majd jól meg tudja átkozni azokat. De még a szamárnak is több esze volt.

Nem, tesó, nem öcsém, itt most a zsé tényleg nem játszik! Meg-e van értve? Itt más erő van. Egymás közt bohóckodhattok, meg emberkedhettek, de ez nem az a terep. Nem mondom, hogy húzzál innen, csak azt, hogy itt ne próbálkozz a piti szövegeiddel és zsebtörvényeiddel.

Bálám elég becsületes volt, ahhoz, hogy elmondja a megrendelőjének, hogy akit Isten megáldott, azt ő hiába is próbálná megátkozni. Spirituális izé volt, épp ezért adott a pedigrére, és nem lehetett szemfényvesztő sarlatán, akik közül sokam ma jól megélnek. Adott ugyan tanácsot a királynak, ami sajnos bevált, de ez már egy másik történet.

Tehát az Isten tervét nem lehet e-világi javakkal befolyásolni. Kétkedő mosolygással bár, de ezt még a legostobább földi „kiskirályok” is tudomásul veszik.

Az evangéliummal kufárkodni viszont egy kicsit merészebb cucc. Na, ezért dádá jár, még ha Isten amúgy maga a kegyelem. Sose tedd tehát! Ebbe beledögleni lehet, de ebből meggazdagodni nem érdemes. Vágod, tesó?