2020. máj 09.

Hagyjál zümmögni

írta: pistibacsi
Hagyjál zümmögni

május 9. szombat

Mert megáldotta kezed minden munkáját Istened, az Úr (5Móz 2,7a)

Márpedig a sáfároktól elsősorban azt követelik, hogy mindegyikük hűségesnek bizonyuljon. (1Kor 4, 2)

szombati.jpg

Nem nehéz ráismerni a címben a „hagyjál lógva” gondolatra. Mert miről is van szó? Izrael népe a pusztai vándorlás idején sokszor és sokféleképpen tapasztalhatta meg Isten kivételes és megkülönböztetett gondviselését. Sőt, ha ellenséggel kellett harcolniuk, akkor is mindig győzelemre segítette őket. Ebben a fejezetben azt kéri tőlük az Úr, hogy ezzel ne éljenek vissza, és hagyják békén a környezetükben élő testvérnépeket. Ne fosztogassák őket, hanem pénzért vásárolják meg tőlük mindazt, amire szükségük van. Persze a későbbiekben épp hogy nem éltek békében ezekkel a népekkel, hanem többnyire kölcsönösen háborgatták egymást.

Most, amikor a járvány miatt szinte az egész világon mindenütt nagyon megváltozott az emberek élete, nem lehet megfeledkezni arról, hogy vannak annyira nyomorult és szegény emberek, akiknek nem is változott meg semmi, mert eddig is nélkülöztek. És vannak olyanok is, akiknek életében nagyon nagy változás történt, mert épp a határon billegtek, és most talán mindenüket elveszítették: munkát, megélhetést, talán otthonukat is.

Tegnap, amikor már gondolatban készültem ennek a mai elmélkedésnek a megírására, kimentem az udvarra, hátha találok valami jó fotó témát. És abban a reményben, hogy talán a gesztenye virágok körül a teleobjektívvel akár véletlenül le tudok kapni egy dongó méhecskét, egy magasabban lévő virágra irányítottam a fényképező gépemet. És lám, ha elmosódottan is, de valóban ott látszik két kis rovar, akik teszik a dolgukat.

A természet éled. És nem kell hozzá agyonszabályozott bürokrácia. Talán az emberi társadalom is képes lenne egyszerűbben is működni, ha valóban jobban Istenre bíznánk a dolgainkat. Néha annyira fontosnak és nélkülözhetetlennek tartjuk magunkat, annyit lótunk-futunk, fontoskodunk. És lám, amikor lelassul minden, és az ember egy kicsit kevesebbet tud tenni, még az ózonlyuk is begyógyul. Néha csak arra van szükség, hogy békén hagyjuk a természetet, hogy békén hagyjuk egymást is. Szombat van, pont jó.

 

 

 

Szólj hozzá