"Mit pedálozol? Miért nem igyekszel jobban? Kapd már össze magad! Vegyél már vissza!" - Záporoznak a jóindulatú megjegyzések mindenfelől. Te meg csak kapkodod a fejedet. Néha a legközelebbi barátaid is cserben hagynak. Vagy azért, mert nekik is megvan a maguk baja, vagy mert egy kicsit irigyek rád, vagy mert lesajnálnak, vagy titkon ők is azt gondolják rólad, amit az ellenségeid, csak nem mondják a szemedbe.

Nem mindenkinek adatik meg, hogy jó pedigrével szülessen. Sőt, néha a legjobb származás sem jelent megingathatatlan biztonságot. Vagy akkor számolj a saját képességeiddel, szorgalmaddal, teljesítményeddel? Tegyél le valamit az asztalra?

Megtörténik, hogy mindhiába, mert senkit nem fog érdekelni. Vagy ha mégis, és valahol kőbe ...

Szegény 2020 nem tehet semmiről. Viszont mivel nem élő személy, ezért sajnálni sem kell, hogy ennyire savazzuk. Valahogy úgy vagyunk vele is, mint annak idején a huszadik századdal. Emberek által meghatározott léptékű időtartamok ezek. Csakhogy azonosítjuk őket az alattuk végbement eseményekkel. És hát tény, hogy nem csak a szépre emlékezünk.

Két világháború

Szigorúan nagybetűvel persze mindkettő, hiszen tulajdonnevek. Jeles történelmi események nevei. Első és Második. Most meg ez a vírus. Mondjuk a vírus az élőlény, szóval rá lehet azt mondani, hogy ő csinált valamit, ami nekünk rossz. Pedig többnyire mi emberek csinálunk ezt-azt, és abból néha rossz is kisül.

„Mert én új eget és új földet teremtek, a régire nem is emlékeznek, senkinek sem jut eszébe.” (Ézs 65, 17)

„Jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is” (Mt 6, 10)

Egy sokak által naponta elmondott imádság, a „miatyánk” egyik kérése áll ma előttünk. Isten királyi uralmának megvalósulásáért, Isten akaratának érvényre jutásáért könyörög, aki e szavakat idézi. Ezzel egyben hitet is tesz arról, hogy a jelenlegi környezetét, amelyben él, nem tekinti minden tekintetben Isten akarata szerint valónak.

Minden egész eltörött. Homály, zűrzavar, ellentmondásosság, viszály, téves eszmék vesznek körül és befolyásolnak minket. Egy valaha volt, vagy inkább egy majdan megvalósuló ...

„Az én Uram, az Úr megtanított engem mint tanítványát beszélni, hogy tudjam szólni igéjét az elfáradtaknak.” (Ézs 40, 4a)

„hogy mi is megvigasztalhassunk másokat minden nyomorúságban azzal a vigasztalással, amellyel Isten vigasztal minket.” (2Kor 1, 4)

Teljes tisztelettel a tényleges és valós és nagyon is figyelembe veendő kivételek iránt, most egy kicsit lubickolni fogok egy jelenség fikázásában. Tuti belépő volt sokáig – sőt talán még ma is az lehet – bizonyos helyeken nyilvános szereplések alkalmával ez a mondat: „nem kenyerem a beszéd”. A hallgató ezáltal mindjárt az elején arra van kötelezve, hogy máris ámulatba essen a szónok erkölcsi nagysága felett, és minden mondatát kinyilatkoztatásként vegye.

Mert a ...

Vannak alapfogalmak, amiket álmodból felverve is tudnod kell. David Copperfield illuzionista ugye, Jézus pedig a Megváltó. Tehát nem ám összekeverni a dolgokat!

De azért értékeljük az építészek felelősségteljes munkáját, és nagyra tartjuk Nico Rosberget, hogy egy ilyen monolit állócsillag versenytárs árnyékában, mint Lewis Hamilton, bajnokságot tudott nyerni, majd méltósággal visszavonult. Puskás Ferenc neve pedig még az olyan magyarok szívét is megdobogtatja, akiket amúgy tökéletesen hidegen hagy a futball.

„de te ugyanaz maradsz, éveidnek soha sincs vége” (Zsolt 102, 28)

„Én vagyok az Alfa és az Ómega, így szól az Úr Isten, aki van, és aki volt, és aki eljövendő: a Mindenható.” (Jel 1, 8)

***

Apró betűs rész tehát mindjárt az elején letudva: csak utalás szinten most a kedvenc témámról, meg arról, hogy bosszússá tesz az ...

„Így szól az Úr: Mivel ez a nép csak szájával közeledik hozzám, és ajkával dicsőít engem, de szíve távol van tőlem, istenfélelme pedig csupán betanult emberi parancsolat” (Ézs 29, 13)

„Gyermekeim, ne szóval szeressünk, ne is nyelvvel, hanem cselekedettel és igazsággal.” (1Jn 3, 18)

Ugye milyen szép?

Hozzátehetnénk: „Há' nem? Há' de”. Szó ami szó, Pilinszky János biztosan megtalálta volna benne a szépséget, de azért Besenyő Pista bácsi kérdésére itt valahogy adódik a kézenfekvő és nagyon földhöz ragadt válasz: „Há' nem.” Nem szép a hervadt rózsa. Ezért is szokták kidobni már ilyenkor, meg aztán a vázában a víz is megbüdösödik alatta.

Ez a rózsa legalább a saját tövén, méltósággal ...

„Alaktalan testemet már látták szemeid; könyvedben minden meg volt írva, a napok is, amelyeket nekem szántál, bár még egy sem volt meg belőlük.” (Zsolt 139, 16)

„De ne annak örüljetek, hogy a lelkek engedelmeskednek nektek, inkább annak örüljetek, hogy a nevetek fel van írva a mennyben.” (Lk 10, 20)

Pár napja írtam, hogy remélem, ugye szereted a 139-ik zsoltárt . És íme, ma az egyik leggyönyörűbb sora került elénk.

Ez sem lehet véletlen

Ugyancsak pár napja láttam, ahogy az egyik unokám átfordult a hasáról a hátára. A néhány héttel később született másik unokám pedig rendszeresen tápászkodik a kiságyban. Bár a kezeit még alig használja másra támaszkodáson kívül, de azért láttam azt is, amint a ...

„Halljátok meg az Úr igéjét, Izráel fiai! Pere van az Úrnak az ország lakóival, mert nincs igazság, nincs hűség, és nem ismerik Istent az országban.” (Hós 4, 1)

„Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa!” (Mt 3, 2)

A Balassagyarmati Evangélikus Egyházközségben 2020. december 16-án 17 órakor kezdődött bibliaórán egyebek közt arról is szó esett, hogy mi valójában az igazi csoda, meg hogy miben áll a hatalom, és hogy az Isten vajon csak a vallásos embereké-e. De aki rászánja magát, hogy megnézze, az rövid ízelítőt kaphat az eredeti facebook-os közvetítés során fellépett bosszantó technikai problémákból is. Ott háromszori nekirugaszkodásra sikerült elmondani a mondandót, és volt az elején némi interaktív kamera és hangpróba is, de a tényleg nagyon felesleges részeket kivágtam, és a - szerintem - lényeg így belefért fél órába azzal együtt, hogy egy szép evangélikus korált is meghallgathatunk a végén az online énekeskönyvből ünnepi ...

„Reménykedhetsz a jövőben – így szól az Úr” (Jer 31, 19)

„Íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek: ha valaki meghallja a hangomat, és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz, és vele vacsorálok, ő pedig énvelem.” (Jel 3, 20)

Van lejjebb?

Az évszázadokon át meg-megújuló és mindig friss erővel ...

„Jön az Úr napja, bizony, közel van már!” (Jóel 2, 1b)

„De az ő ígérete szerint új eget és új földet várunk, amelyben igazság lakik.” (2Pt, 3, 13)

Gyerekkoromban számoltam a napokat:

„hányat alszunk, mire jön a Jézuska?”

Aztán katonaságnál vágtuk a centit. Mindkét esetben egy várva várt nap és a hozzájuk kötődő örömteli esemény lebegett a szemem előtt. Ha felébredek karácsony reggelre, nem csak hogy nem kell menni iskolába, de ajándékokat kapok és a hétköznap megszokotthoz képest is finomabbakat eszünk. Együtt lesz a család. Ülünk a meghitt félhomályban. Tévét nézünk, zenét hallgatunk, beszélgetünk. Fenyő és sütemények illata lengi be a teret. És az ünnepi fények.

2020. december 6-án , ádvent második vasárnapján a Balassagyarmati Evangélikus Egyházközségben szupplikáció volt. A szupplikáció a teológusok prédikációs gyakorlata, amelyet általuk választott, és őket fogadó gyülekezetekben végeznek. Ez alkalommal

Haba Gábor

az Evangélikus Hittudományi Egyetem másoddiplomás teológus-lelkész szakos hallgatója hirdette az igét Jakab levelének 5-fejezetéből a 7-től 11-ik versig terjedő textus alapján. Mind a helyi lelkész - jómagam - mind a gyülekezetek tagjai - Gábor ugyanis nem csak Balassagyarmaton, hanem délután Ipolyvecén majd Szécsényben is szolgált az istentiszteleteken - nagy örömére.

Mert a Seregek Ura, aki a maga dicsőségére küldött el engem, ezt mondja azokról a népekről, amelyeknek ti zsákmányul estetek: Bizony, aki titeket bánt, a szemem fényét bántja! (Zak 2, 12)

Ki vádolná Isten választottait? Hiszen Isten az, aki megigazít. (Rm 8, 33)

Általános iskolás koromban, még messze nem voltak ilyen elképesztő vagyoni különbségek az emberek közt, mint most. Páriák azonban akkor is éltek köztünk. A mi osztályunkba is járt néhány ilyen gyerek. Szegényes körülmények között laktak, ez meglátszott az öltözetükön. Pedig akkoriban még kötelező viselet volt a kék köpeny, de azon is átütött a szegénység szag. Egyikükben sem a fiút vagy a lányt láttuk, hanem csak azt a bizonyos megvetni való valamit.

...

„Tisztítsátok meg lelketeket az igazság iránti engedelmességgel képmutatás nélküli testvérszeretetre, egymást kitartóan, tiszta szívből szeressétek, mint akik nem romlandó, hanem romolhatatlan magból születtetek újjá, Isten élő és maradandó igéje által. „Mert minden test olyan, mint a fű, és minden dicsősége, mint a mező virága: megszárad a fű, és virága elhull, de az Úr beszéde megmarad örökké.” Ez pedig az a beszéd, amelyet hirdettek nektek. (1Pt 1, 22-25)

Az Úr érkezése. Szeretet ünnepe. Szépen hangzó szavak. Vajon van mód komolyan venni és kezdeni velük valamit tömegben tolongva? Persze. Sőt, ott lenne időszerű csak igazán. Mégis, egészen máson jár ilyenkor az ember esze, ugye. Feladatok. Tennivalók. ...

„Ezt mondja a magasztos, a felséges, aki örök hajlékában lakik, szent az ő neve: Magasságban és szentségben lakom, de a megtörttel és alázatos lelkűvel is. Felüdítem az alázatosak lelkét, felüdítem a megtörtek szívét.” (Ézs 57, 15)

„Amikor Jézus kiszállt, és meglátta a nagy sokaságot, megszánta őket, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélkül való juhok, és kezdte őket sok mindenre tanítani.” (Mk 6, 34)

Az ember a természet része.

Igen, a füstölgő gyárkéményeivel, autóival, erőműveivel, a Troposzférát kerozin égéstermékkel telepermetező repülőivel, az őserdők és állatfajok százainak irtásával, az óceánok olajjal és műanyagokkal való agyonszemetelésével, a termőföld elszikesítésével, a ...

„Ő szabja meg a különböző időket és alkalmakat. Királyokat taszít el, és királyokat támaszt. Ő ad bölcsességet a bölcseknek és tudományt a nagy tudósoknak.” (Dán 2, 21)

„Nagyok és csodálatosak a te műveid, mindenható Úr Isten, igazságosak és igazak a te utaid, népek királya: ki ne félne téged, Urunk, és ki ne dicsőítené a te nevedet, hiszen egyedül te vagy szent: mert a népek eljönnek mind, és leborulnak előtted, mert nyilvánvalóvá lettek igazságos ítéleteid.” (Jel 15, 3-4)

Feltételezem, hogy esetleg lehetnek olyanok, – na most nem magamra gondolok, hiszen jámbor keresztyénként, eltekintve a hirtelen felindulásból tett meggondolatlan kijelentéseimtől, soha nem mernék komolyan pimaszkodni az Örökkévalóval – de ...

„Szeresd felebarátodat, mint magadat! Én vagyok az Úr!” (3Móz 19, 18)

„Csak nevemért tűrtem ilyen sokáig, dicsőségemért fékeztem magam, és nem pusztítottalak el.” (Ézs 48, 9)

„Urunk, Istenünk, más urak voltak a gazdáink, nem te, de csak a te nevedet dicsérjük.” (Ézs 26, 13)

A hét első fele az Útmutató kiírt igéi szerint – hétfőtől szerdáig – Isten és az ő népe, tehát Isten és ember kapcsolatáról szól. Mint oly sokszor elmondtam, leírtam, ez egy tipikusan aszimmetrikus kapcsolat. Ezekben az igékben azonban különösen is erősen jelenik meg ez az aszimmetria. Nem pusztán arról van szó, hogy Isten úgymond „többet tesz bele” ebbe a kapcsolatba.

Ha egy híd építéséhez hasonlítanánk, akkor ugye eleve ...

„Megérti majd, hiába titkolom

Hogy én egy más világhoz tartozom”

Apám nyugdíjba menetele előtti utolsó munkahelye a miskolci Kilián Gimnázium, amit 13 éven át igazgatott. Ebben az időszakban a családi nyaralás az iskola balatonfenyvesi táborában eltöltött két hét volt. 1979-ben épp az Omega tartotta a Gammapolis albumot bemutató koncert körútját, amelyen útba ejtették a fonyódi szabadtéri színpadot is. Mi sem természetesebb, éltem a lehetőséggel.

Több szempontból is történelmi jelentőségű esemény volt. A Gammapolis a maga 650ezer eladott példányával minden idők legsikeresebb magyar nagylemeze lett. És itt sürgősen hozzá kell tennem a megjegyzést, miszerint az Omega zenéjét igazán kedvelők többsége számára ...

„Fordulj hozzám, légy kegyelmes! Adj erőt szolgádnak, segítsd meg szolgálóleányod fiát!” (Zsolt 86, 16)

„Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az ő gazdagsága szerint dicsőséggel Krisztus Jézusban.” (Fil 4, 19)

Gyakori szófordulat keresztyén imádságokban: „ üres edény vagyok, Uram ”. Énekszövegben is szerepel ez a kifejezés. Sőt, sajátosan egyfajta híd lehet ez a személetes hasonlat a különböző vallások között is. Hiszen az önkiüresítés a buddhizmusban is ismert fogalom.

Betölteni csak űrt lehet

Hiányra van tehát szükség ahhoz, hogy az ember be tudja fogadni az igazi tartalmat.

Az imádság szerint az ember szeretné befogadni Istent. Isten kinyilvánított szándéka, hogy betöltse ...

„Megkereshettek volna, de nem kérdeztek, megtalálhattak volna, de nem kerestek. Itt vagyok, itt vagyok! – mondtam a népnek, amely nem hívta segítségül nevemet.” (Ézs 65, 1)

„Hiszen azt tartjuk, hogy hit által igazul meg az ember, a törvény cselekvésétől függetlenül.” (Rm 3, 28)

Nem kérdeztem.

Mert mire kérdéseim lettek volna, már tele volt gyömöszölve a fejem válaszokkal. Válaszokkal olyan kérdésekre, amelyeket még fel se tettem. Először talán csak a szülők és nagyszülők siettek jóindulatúan a segítségemre. Meg általában az idősebbek. Később a tanítók, tanárok, majd még később a spirituális tanítómesterek. Legalábbis egy ideig annak tartottam őket.

És mivel megszoktam, hogy odakint, a fejemen kívül ...

„Örüljetek Jeruzsálemmel! Vigadjatok vele mindnyájan, akik szeretitek! Szívből örüljetek vele mind, akik gyászoltátok!” (Ézs 66, 10)

„Abban az órában is megjelent, hálát adott Istennek, és beszélt róla mindazoknak, akik várták Jeruzsálem megváltását.” (Lk 2, 38)

Földrajzi helyek, főként nagyvárosok megszemélyesítése ismert jelenség. Régebben nálunk Moszkva diktált. Némelyek Washingtontól vagy Londontól vártak segítséget. Vagy elmentek innen. Bécsbe, Párizsba, Stockholmba, Münchenbe, vagy más nyugati nagyvárosok valamelyikébe.

Néhány éve meg már azt láthattuk, olvashattuk óriás plakátokon, hogy Brüsszelt meg kell állítani. Ezek szerint jött. Akárcsak a Duna. Mert az viszont tényleg jön. A Duna az ...

- Állítólag... legalábbis egyesek azt beszélik... Nem tudom, te mit hallottál róla, … de mértékadó véleményvezérek is képviselik ezt a vélekedést...

- Mit? Na! Mondjad már!

- Hát, hogy állítólag...

- Mit állítólag?

- Hát, hogy...

- Hogy?

- Hogy meg kell halni.

- Micsoda?

- Komolyan! Ezt mondják.

- Te szívatsz.

- Nem, nem. Most nem április elseje, hanem november elseje van. És különben sem vagyok vicces kedvemben.

- De most ez tényleg... akkor is. Ez ha igaz, akkor nagyon nagy gáz van.

- Hát ez az!

- Hát ez az!

- És minek születtünk meg egyáltalán?

- Na? Ugye? Mégis ...

Amíg az ember egy őszi reggelen arra vár, hogy feltegyék autójára a téli gumikat, nézelődik. És eszébe jut néha valami erről-arról.