...felkérést kaptam a városi ünnepségen való részvételre és néhány gondolat megosztására, illetve a befejező imádság felvezetésére. Elvállaltam, bár kissé tartottam attól, hogy túl sok olyasmit fogok hallani, ami elszomorít vagy felbosszant. Hála Istennek, nem így történt. Sőt, egészen vállalható volt az alkalom. Harangozás után Himnusz, majd szépen előadott népdalok, versek, egy igazán jól felépített és kulturált polgármesteri beszéd, megint versek és népdalok, aztán én következtem, végül mécsesek elhelyezése. Sokat csiszolgattam a szövegemen, többször is átírtam, próbáltam amennyire csak lehet lerövidíteni, hogy ne legyen unalmas, hosszú, vagy feleslegesen konfrontáló. Bár ami most az országban, különösen a ...

Na szóval életemben először kertészkedem. De máris baromira okosnak képzelem magamat. Meg is alkottam hamarjában ezt a címben szereplő fogalmat. Ami tulajdonképpen annyit tesz, hogy valójában nem értek hozzá, de legalább próbálok a lehető legkevesebbet ártani. Meg aztán lusta is vagyok, tehát legszívesebben a skót módszerrel trágyáznám a kertet. Erre azonban hála Istennek nincs szükség, mivel nagyon jó a talaja - köszönhetően az előző tulajdonosok gondosságának. Épp ezért nagyon élvezetes még a magamfajta panelben felnőtt városi puhány szobakukac számára is az ott kapirgálás. A képre kattintva egy illusztrációnak beillő öt perces mesét hallgathat meg az érdeklődő:

A legutóbbi, közel két hónapig tartó karantén-időszak alatt törekedtem arra, hogy a hívek és az érdeklődők minden napra kapjanak legalább valami rövidke olvasnivalót. Most, hogy offline feladataim újra megnövekedtek, erre jóval kevesebb időm lett. Ugyanakkor újra egyre több valakivel találkozhatok személyesen, istentiszteleteken is. Ezért módosítottam a címet „néha-napi biztatásra”. A múlt heti igék közül különösen is szívhez szóló volt Jézus szava: „Mert az Isten országa közöttetek van” (Lk 17, 21b) Erről terveztem egy elmélkedést írni, de aztán mégsem került rá sor. A mai napi bibliai mondatokat olvasva viszont úgy éreztem, hogy most már tényleg muszáj, hogy ez a mai legyen az a „néha-nap”.

„Az Úrnak félelme ...

Nyitás van. Vasárnap újra négy helyen tartottunk templomi istentiszteletet. Hétfőtől a szeretetotthonban is személyes részvétellel tartunk reggelenként áhítatot. Az újra találkozás öröme mellett ez azzal is járt, hogy kevesebb időm volt a napi Útmutató igékről blogolni. Meg is fordult a fejemben: vajon hiányozni fog ez egyáltalán valakinek? Ma reggel egy messenger üzenet várt ezzel a szöveggel:

Hol vannak a biztató szavak?

Megörültem, mert ezek szerint van, aki számított rá, tehát van értelme csinálni. Számomra ezzel mára meg is volt a napi bátorítás. Mivel azonban kimaradt néhány nap, érdemes felidézni az egyik tegnapi Útmutató igét, hiszen ez önmagában is, minden magyarázat nélkül egy nagy biztatás:

„Nem marad örökre elfelejtve a szegény, nem vész el végleg az elesettek reménye.” (Zsolt 9, 19)

„A ház ura ekkor megharagudott, és ezt mondta szolgájának: Menj ki gyorsan a város útjaira és utcáira, és hozd be ide a szegényeket, a nyomorékokat, a sántákat és a vakokat!” (Lk 14, 21b)

Sokan csak ábrándoznak arról, hogy milyen is lehet jólétben élni. Nézik a végeérhetetlen tévésorozatokat, amikben milliomosok luxushajókon pezsgőznek, felhőkarcolók századik emeletén lévő, padlótól plafonig üveges irodájuk forgószékén ülve, vagy tágas apartmanjaik nappalijában inas által felszolgált kávé mellett gondterhelt arccal beszélik meg egymással üzleti, szerelmi és családi életük problémáit.

Mikor juthatok én ide?

„Uralma növekedésének és a békének nem lesz vége” (Ézs 9, 6a)

„Ezt az igét küldte Izráel fiainak, amikor békességet hirdetett Jézus Krisztus által. Ő a mindenség Ura!” (Apcs 10, 36)

Néha úgy érzem, mintha előléptem volna valamiféle „életmód tanácsadóvá”. Hiszen osztom itt az észt. Ráadásul gyakran akarva-akaratlan ellene mondva azoknak a nagy igazságoknak, amik általában elfogadottak az emberek között. Remélem azonban, a kedves Olvasó észrevette, hogy szó sincs itt életmód tanácsadásról, vagy

észosztásról

Ez itt sokkal kevesebbre vállalkozik. Inkább afféle hangos gondolkodás oly módon, ahogy én látom a dolgokat, saját magam számára. Épp ezért az életmód tanácsadásnál akár sokkal több is ...

„Fékezd meg izzó haragodat, szánd meg népedet, és ne hozd rá ezt a bajt!” (2Móz 32, 12b)

„ha pedig vétkezik valaki, van pártfogónk az Atyánál: az igaz Jézus Krisztus” (1Jn 2, 1b)

Annyira megszoktuk az intrikus környezetet, hogy szinte el sem tudjuk képzelni, létezhet másfajta szemlélet is. Egyszerű példa: megtudod, hogy a „kis főnök” valamiért épp kiesett a „nagy főnök” kegyeiből. Lehet, hogy van is rá némi ok, de neked semmi okod arra, hogy bajod legyen vele, amúgy meg épp te tudod legjobban, hogy a munkáját rendesen végzi. Mondhatnál pár jó szót az érdekében, hogy ne rezegjen tovább a léc. De az is bőven elég lehet, ha csendben maradsz, és hamar elül a vihar.

Mit teszel?

Bizony, sokan ilyenkor – ...

„Pedig én tanítottam járni Efraimot, kézen fogtam őket, de ők nem ismerték fel, hogy én viselem gondjukat.” (Hós11, 3)

„A mi Urunk hosszútűrését pedig üdvösnek tartsátok” (2Pt 3, 15a)

Annál is inkább fontos az előző napi üzenetet jól megjegyezni, mert sokszor észre sem veszem, hogy ha sikerül valami, akkor az valójában Isten kegyelme, nem pedig a saját érdemem. Akár tetszik, akár nem, a Teremtő vezetget, tanít, egyengeti az utamat. De miért is ne tetszene?

Hiszen ez egy óriási kiváltság!

Ezért is lenne üdvös, ha mindig tudatában lennék ennek. Mert minél inkább magamnak tulajdonítom a sikereimet, annál inkább hajlamos leszek Istent okolni, ha valami nem jön össze.

Pedig ennek fordítva kellene lennie. Az ...

„A föld végén ragadtalak meg, annak legszéléről hívtalak el. Ezt mondtam neked: Szolgám vagy! Kiválasztottalak, nem vetlek el téged!” (Ézs 41, 9)

„Azt kérdem tehát: Elvetette Isten az ő népét? Szó sincs róla!” (Rm 11, 1a)

Nem csak a nappalok és éjszakák, meg az évszakok váltják itt egymást, hanem az emberi kapcsolataink is szüntelenül változnak.

Ki a hibás? Én, vagy a másik?

Senki nem akar „hibás” lenni. Hiszen tudjuk: "kettőn áll a vásár". Így aztán ameddig csak lehet, hitegetjük magunkat, erőlködünk. Ha ennek ellenére sem megy, akkor jobb híján hazudunk. Magunknak is. Néha élethosszig.

És közben mondogatjuk: „Csak rajtad múlik, elhatározás kérdése, fejben dől el...vedd elő a jobbik eszed, és ...

„Akkor csak nappal lesz – az Úr tudja ezt. Nem lesz külön nappal és éjszaka, világos lesz még este is.” (Zak 14, 7)

„Ez pedig az az üzenet, amelyet tőle hallottunk, és hirdetünk nektek, hogy az Isten világosság, és nincs benne semmi sötétség.” (1Jn 1, 7)

Kicsit szédelgek

Már úgy beleszoktam ebbe a rendbe, amit a világ diktál. Nappal, éjszaka, tél és nyár, édes és keserű, élet és halál, sötét és világos.

Egyensúly, körforgás, fent és lent – ha ezt tudod, az minden bölcsesség alapja.

Isten meg egyszer csak azzal áll elő, hogy sosem lesz éjszaka, hanem csak nappal. Sosem lesz sötét, hanem csak világos.

„Bizony, itt van Isten, a mi Istenünk örökkön-örökké, ő vezet minket mindhalálig.” (Zsolt 48, 15)

„Éppen ezért meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi Krisztus Jézus napjára.” (Fil 1, 6)

Istenélményeink röpke ihletett pillanatok csupán, aztán visszazökkenek a szürke, unalmas hétköznapokba? Történik valami rendkívüli, megérint egy dallam, egy szép vers, vagy bibliai idézet, egy illat, egy látvány, egy hangulat – aztán megint minden ugyanaz lesz? Persze, ami az érzéseimet illeti, ingadozik:

egyszer fent, máskor lent

De mindvégig tudatában lehetek annak, hogy amiként a felhők felett mindig süt a nap, ugyanúgy Isten is mindig jelen van az életemben.

Amikor számomra ...

„Én, az Úr, elhívtalak az igazságért, én fogom a kezedet. Megőrizlek, és benned ajándékozom meg szövetségemmel népemet, világosságommal a nemzeteket. Nyisd meg a vakok szemeit, hozd ki a börtönből a foglyokat, a fogházból a sötétben ülőket!” (Ézs 42, 6-7)

„Jézus megállt, és ezt mondta: Hívjátok ide! Odahívták a vakot, és ezt mondták neki: Bízzál! Kelj fel! Hív téged!” (Mk 10, 49)

Eleinte csak feleltet a tanár, számon kér az apám vagy anyám, belém köt az iskolatársam, stb... Aztán jön a munkahelyi főnök, a szomszéd, a rendőr és az adóhivatal, meg a többi.

...

„Légy óvatos, maradj nyugton! Ne félj, ne lágyuljon meg a szíved” (Ézs 7, 4)

„Vigyázzatok, álljatok meg a hitben, legyetek férfiak, legyetek erősek!” (Rm 16, 13)

Minden körülmények közt az egyik leghasznosabb és legbölcsebb tanács az óvatosságra intés. Ki ne tudná, hogy legtöbbször az önfeledt pillanatok fordulhatnak hirtelen drámaivá?

Ezért aztán a legnagyobb örömben is mindig érdemes óvatosnak maradni, és nem túlságosan széles ...

„Örömre derülnek, kik rátekintenek, nem pirul az arcuk.” (Zsolt 34, 6)

„A reménységben örvendezzetek, a nyomorúságban legyetek kitartók, az imádkozásban állhatatosak.” (Rm 12, 12)

Tegnap azzal fejeztem be, hogy „jól ki van ez találva”. Most egy újabb megerősítést kaphatunk ebben a meggyőződésükben.

Annál is inkább jól ki van találva, mivel a szenvedésről akkor is érdemben elmélkedhetek, amikor épp jól vagyok, és minden oké.

„A nyomorúság kohójában próbára tettelek.” (Ézs 48, 10b) „Boldogok vagytok, amikor gyűlölnek titeket az emberek, és amikor kiközösítenek, gyaláznak benneteket, és kitörlik neveteket mint gonosz nevet, az Emberfiáért. Örüljetek azon a napon, és ujjongjatok! Íme, nagy a ti jutalmatok a mennyben, mert ugyanezt tették atyáik a prófétákkal.” (Lk 6, 22-23)

Ahányszor csak kellemetlenség ér, mindig felteszem a kérdést:

miért?

Pláne, amikor az engem érő „kellemetlenség” túlmegy egy bizonyos tűréshatáron. Baj, nyomorúság, szenvedés... sorolhatnánk még a szinonimákat. És persze ahányszor csak átélek ilyesmit, annyival több újabb és újabb értelmet, magyarázatot találok rá.

Szemléletes példának tűnik ez a ...

április 15. csütörtök – Azt gondolnánk, hogy az öröm feltétlenül csak a nyílegyenesen felfelé ívelő sikerből fakadhat. Pedig az eredményesség is lehet ijesztő, sőt teherré is válhat. Ahogyan egy ág is letörik, ha túl sok gyümölcs terem rajta. És a kudarc elszenvedése, az elutasítottság megtapasztalása közben is megtelhet az ember szíve belső békével és örömmel. Hiszen az igazi öröm forrása az eredményesség esetén is az Örökkévaló közelségéből fakad, nem pedig abból, hogy elhiszem, valóban nekem sikerült valami. Isten ugyanis nem csak akkor van velem, ha megtelik a templom, vagy sok követőm van, és mindig minden jól megy látszatra is. Istennel járva épp az a legfontosabb lecke, amit megtanulhatok, hogy ha vele vagyok, ha ...

április 8. csütörtök - Bújócska. Játéknak izgalmas, érdekes, szórakoztató. Ám a kényszerű rejtőzködés egyáltalán nem kellemes izgalmakkal van tele. Bújtatni valakit, akit üldöznek. Nem mindegy, hogy miért és kicsodák. Az igazságszolgáltatás elől bujkáló bűnözőt és az őt segítő bűntársát nem vesszük egy kalap alá a hite, származása, "mássága", jó ügyért való buzgósága, vagy csak a rosszban részt venni nem akarása miatt üldözött ember és az őt támogató, szükség esetén bújtató barátjával. Az még csak érthető, hogy emberek elől miért vagyunk kénytelenek néha bujkálni. De miért rejtőzik el bárki az Isten elől? Nyilván csak az lehet az ok, hogy szégyelli magát - akárcsak Ádám. Milyen jó, hogy előle hiába ...

április 1. csütörtök – „Miért vádoltad azzal, hogy egyetlen szóra sem felel? Hiszen szól az Isten így is meg úgy is, de az emberek nem törődnek vele.” (Jób 33, 13-14) „Jézus így válaszolt (a főpapnak): Én nyilvánosan szóltam a világhoz: én mindig a zsinagógában és a templomban tanítottam, ahol a zsidók mind összegyűlnek, titokban nem beszéltem semmit. Miért engem kérdezel? Kérdezd meg azokat, akik hallották, mit beszéltem nekik: íme, ők tudják, mit mondtam.” (Jn 18, 20-21)

március 29. hétfő – 31. szerda „Az Úr lesz a király az egész földön. Azon a napon az Úr lesz az egyetlen Isten, és neve az egyetlen név.” (Zak 14, 9) „Szolgái imádják őt, és látni fogják az ő arcát, és az ő neve lesz a homlokukon.” (Jel 22, 3-4) „Mert egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk. Az uralom az ő vállán lesz.” (Ézs 9, 5) „Amikor az Atya Istentől tisztességet és dicsőséget nyert, … ilyen szózatot intézett hozzá a felséges dicsőség: Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm...” (2Pt 1, 17) „Ne irigyelje szíved a vétkeseket, inkább az Urat féld mindennap...” (Péld 23, 17) „Jézus pedig így könyörgött: Atyám bocsáss meg nekik, mert nem tudják mit cselekszenek!” (Lk 23, 34a)

...

március 22. hétfő – Egy rövidfilm jut eszembe. 1993-ban készült. Dallamkürt a címe. Balikó Tamás játszotta a főszerepet. Egy Mercedes-szel száguld az országúton. Mindenkit ledudál, megelőz. Aztán beér egy erdőbe, ahol óvatlanul áthajt egy útlezáráson is. Hamar kiderül, hogy okkal volt odahelyezve a sorompó. Épp csak meg tud állni egy szakadék szélén. A kocsi billeg. A sofőr kétségbeesetten nyomogatja a dallamkürtjét, de senki nem hallja. Egyszer aztán távolban dolgozó favágók felfigyelnek rá, de eszükbe sem jut, hogy mást is jelenthetne, mint hivalkodást, fennhéjázást – pont azt, amit jelentett az országúton a többi kocsi előzése közben. Egyszer aztán meglazul a talaj, rögök gördülnek a mélybe, a kocsi pedig menthetetlenül ...

március 15. hétfő – Ha úgy véljük, hogy az Istenben való hit végérvényesen mentesít minden e világi problémától, becsapjuk magunkat. Ha ezzel hitegetünk másokat, becsapjuk őket is. Hiszen ezzel nem csak az ártatlanul szenvedőkről állítanánk azt, hogy hitetlenek, hanem a mártírok emlékét is megtagadnánk. Ám ennél is nagyobb rosszat tennénk, ha elhallgatnánk, hogy Isten kezében az egyetlen jó és biztonságos helyen van az életünk. Akkor is, ha történetesen zuhanó repülőn, tüzes kemencében, gázkamrában, internáló táborban, lélegeztető gépen, vagy halottas ágyunkon vagyunk .

március 16. kedd – Szeretnéd látni Isten dicsőségét? Bizonyosságot akarsz? Nézz a szerelmed, a gyereked vagy az unokád szemébe. Szólíts meg egy ...

március 8. hétfő – Ha valóban Ő, vagyis az örökkévaló, a mindenható, az egyetlen, az igazi teremtő, ítélő és újjáteremtő Isten, Ábrahám, Izsák és Jákób Istene, Jézus Krisztus atyja a te urad, akiben élünk, mozgunk és vagyunk, akkor semmi okod arra, hogy bárkitől vagy bármitől félj – akkor sem, ha nagyon gyengének és kicsinek érzed is magad.

március 9. kedd – Még a testi értelemben világtalan ember számára is létezik a valódi fény. Mert az igazi világosság odabent, a szívünkben, az elménkben ragyog. Földi életünkben szükségszerűen váltogatja egymást a fény és a sötét. Szükségünk van éjszakára is a pihenéshez. De ahogyan az élet győz a halál felett, úgy ragyog Isten örök világossága számunkra Jézus ...

Egy időben majdnem minden évben kísértésbe estem, hogy januárban megvegyek egy jelentősen leértékelt díszes noteszt. Lapozgattam, beleszagoltam, álmélkodtam milyen hasznos és tartalmas függelékek vannak benne, az aktuális valuta árfolyamoktól kezdve az időzónákon át az angliai banki szünnapokig.

Nem egyszer ajándékba is kaptam ilyesmit. Egyik-másik exkluzív kivitelezésű, műbőr kötésű, benne golyóstollal, kis vonalzóval, névjegykártya tartó rekeszekkel. Sőt, nem csak egyféleképpen tartalmazta az év napjait, hanem heti beosztás is volt benne, külön kivehető és bárhova beilleszthető félkarton lapokkal, amelyekre különféle folyamatban lévő projekteket lehetett felvázolni határidőkkel, személyek adataival, hátul külön ...

"Mondom nektek, ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani" (Lk 19, 40)

Március hónapra kiírt igénk Jézus szava azokhoz a farizeusokhoz, akik úgy gondolták, hogy ha nem beszélünk valamiről, akkor az nincs is. Amikor e világ hatalmasságainak tükröt tartva csacsi hátán ülve vonult be Jeruzsálembe, és az őt fogadó sokaság úgy köszöntötte őt, mint egy valódi győztes királyt, ez többeket nagyon zavart. Mert hogy néz már az ki? Most ezek gúnyolódnak? Vagy komolyan gondolják, hogy

pont EZ?

Gyerekek, azért ne csináljunk már mindenből viccet! Nehéz időket élünk. Minden összpontosításra szükségünk van. Ne gyengítsük az esélyeit annak, hogy valóban jobbra fordulhatnak a dolgok. Mert ugye mindnyájan tudjuk ugye, amit tudunk, ...