Miért mondanák a pogányok: Hol van az ő Istenük? A mi Istenünk a mennyben van, megalkotott mindent, amit akart! (Zsolt 115, 2-3)

Láthatatlan valóját, azaz örök hatalmát és istenségét meglátja alkotásain az értelem a világ teremtésétől fogva. (Róm 1, 20a)

Nem is gondolnánk, hogy a pogány szót milyen sokféle értelemben használjuk. Amikor az Ószövetségben olvassuk, akkor a „gójim”, azaz „népek” fordítása. Ez azt jelenti, hogy nem a Jákób leszármazottai közül való. Vagyis olyan nép, amelyik nem élte át Jahve megkülönböztetett szeretetét, amely az Egyiptomi szolgaságból való szabadításban és a Kánaán országában való letelepítésben mutatkozott meg kiváltképpen. Bár valójában az az Isten, aki a mindenség ...

Boldog nép az, amely tud neked ujjongani, amely orcád világosságában járhat, Uram! (Zsolt 89, 19)

Éljetek úgy, mint a világosság gyermekei. A világosság gyümölcse ugyanis csupa jóság, igazság és egyenesség. (Ef 5, 8b-9)

Tegnap, a csütörtök esti élő bejelentkezős elmélkedésem végén elmondtam az „Ároni áldást”, amelynek egyik mondata így hangzik: „Világosítsa meg az Úr az ő szent arcát rajtad és könyörüljön rajtad”. Van olyan fordítás is, amelyben a „ragyogtassa rád az ő orcáját” szerepel. Eszünkbe juthat Mózes, aki miután lejött a hegyről, ahol az Úrral beszélt, olyan fényesen ragyogott az arca, hogy el kellett takarni. A fény régtől fogva a jónak, az igaznak, a nemesnek, az életnek a megfelelője. Szemben ...

Istenem, te tanítottál ifjúkorom óta, mindmáig hirdetem csodáidat (Zsolt 71. 17)

Most bocsátod el, Uram, szolgádat beszéded szerint békességgel, mert meglátta szemem üdvösségedet (Lk 2, 29-30)

Az öregség, mint majdnem minden, kétértelmű dolog. Egyrészt az öregekre tisztelettel, ugyanakkor egyfajta szánakozással is tekintünk, hiszen az öregség olyan állapot, amiben egy csomó minden már nem annyira elérhető, ami az egészséges felnőtt számára magától értetődő. Romlik a látás, hallás, nehezebben mozog az ember, és az élet legalapvetőbb élvezetei egyre távolabb kerülnek. Na jó, most ebbe ne menjünk bele, hiszen ezt minden nemzedék idején elmondták, én is hallom gyerekkorom óta, hogy „manapság” a fiatalok ...

Vigadozni fogok Jeruzsálemmel, és örvendezni népemmel. Nem hallatszik ott többé sírás és jajkiáltás hangja (Ézs 65, 19)

Így most ti is szomorúak vagytok, de ismét meglátlak majd titeket, és örülni fog a szívetek, és örömötöket senki sem veheti el tőletek (Jn 16, 22)

Tegnap a déli órákban, külföldön született, és jelenleg egy ahhoz képest is másik országban élő unokatestvéremmel boldogítottuk egymást egészen a telefonom lemerüléséig. Az épületes beszélgetés vége felé egyik gyanútlan nővéremet is bevontuk a messenger konferenciába. Eleinte álmosnak tűnt, de ahogy előbbre haladtunk a jeles témákkal, egyre vidámabban kapcsolódott be a beszélgetésbe. Uncsitesónk segítségemre volt ennek a sokak számára ...

Eljönnek azok is, akik távol laknak, és építik az Úr templomát. (Zak 6, 15)

Jézus Krisztusban ti is együtt épültök Isten hajlékává a Lélek által. (Ef 2, 22)

5555555555555592444444444455666666666666666.lé343é4é34é343é4é34é34é34é34é34é343é4é343é43é4é343é43é4é343é4é343é43é4é34é34é34é343é4é34é34é343é4é34é34é345;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;; Megnyitottam egy üres dokumentumot, hogy megírjam a keddi elmélkedést. Ez volt úgy este hét körül. Közben viszont a gyomrom jelzett, hogy már nagyon éhes vagyok. Kimentem hát a konyhába, hogy megmelegítsem az előző nap főzött rántott leves maradékát. Isteni. Nagyon szeretem, amikor egy nyers tojást ütök a tányérba, és a lobogóan forró levest rászedem. Most még apróra ...

Ha elesik valaki, nem kel-e föl? Ha helytelen útra tér, nem fordul-e vissza? (Jer 8, 4)

Aki énhozzám jön, azt én nem küldöm el; (Jn 6, 37)

Utak és tévutak? „Tévúton járok sajnos néha néha én...” Máté Péter ismert dala majdnem minden temetésen elhangzik. Vagy nem is ez, hanem az „Elmegyek”? Na mindegy, ezt már nem javítom ki. Céltalan ődöngés? Netán megszokott időben megszokott útvonalon tett séta éveken keresztül minden áldott nap, amilyeneket Immanuel Kant tett Königsberg utcáin? Vagy épp nagyon is tudatos, célirányos és sietős bevásárlás szájmaszkban, mint ahogy én tettem ma reggel? Eltévedni az erdőben kirándulás közben, mint Jancsi és Juliska? Járt utat a járatlanért el ne hagyj! - tartja a népi ...

2016 május 13-án kaptam visszaigazolást arról, hogy valóban megvettem egy jegyet 28ezer forintért Ian Gillan budapesti koncertjére.

Éltem a lehetőséggel, és felfelé kerekítettem a kezelési költséggel terhelt összeget 29ezer forintra - 240 forinttal támogatva ezzel a Máltai Szeretetszolgálat "A kultúra mindenkié" programját. A kinyomtatott visszaigazolást féltve őriztem a hivatalos iratoknak fenntartott fiókban. Nem gondoltam volna, hogy éppen a beléptetéskor gyűlik meg a bajom. Valamiért ugyanis a vonalkód olvasó nem akarta elfogadni. A biztonsági ember laza és udvarias volt, mondta, hogy csak álljak be a másik sorba, és majd minden rendben lesz. Az A/4-es papírom azonban valami rejtélyes okból nála maradt, vagyis annál, akinek ő tovább ...

Miskolcra...

most egy kicsit büszke vagyok a szülővárosomra

Mostantól senki nem mondhatja, hogy következmények nélküli ország vagyunk. A Telekom kihátrált Ákos művész mögül.

baaaang!

Jó hangulatú koncertek lehetnek a Sportarénában. A közönségnek nem csak magas művészi élményben lesz része, hanem átélheti a nemzeti összetartozást is.

 Köszönöm, hogy mégsem csak szégyellnem kell magamat. Nem csak demagógia uralkodik, hanem jó érzésű emberek is élnek ebben az országban. Akik elkészítették ezt a videót, és akik például lefestették az első "konzultációs plakátok" szégyenletes szövegét.

frissítés: És aki facebook-on van, mindenképpen nézze meg Nyáry Krisztián ezzel kapcsolatos posztját.

Figyelem, az alábbiakban a nyugalom megzavarására alkalmas, illetve a film esetleges megtekintésének élvezetét befolyásoló úgynevezett spoilerek következnek!

bííííp!

bííííp!

bííííp!

bííííp!

Szóltam?

Ki a vízből! Az elején valami lakatlan szigeten bozótvágóval megy egy szakállas csávó, aki igazi színész. Aztán megszerez egy könyvet egy csontváztól, amiből felolvas a hajóját kísérő sirályoknak, miközben a  hajó különféle gerendái majdnem kiverik a szemedet. Aztán egyszer csak egy ideig úgy tűnik, mintha rendes Spongyabob film lenne, mert lent játszódik a tenger alatt, ahogy kell, csak van ...

Nem akarom én fikázni a fikázást, kedves Szűcs Gyula, hiszen önmagában tiszteletre és egyben irigylésre méltó, hogy interjút készíthetett Eric Idle-lel, az előadás előtti napokban. Viszont szar volt szembesülni vele, hogy úgy történt, ahogy sejtettem s egyben tartottam is tőle, hogy valami ilyesmi "értékelésre" számíthatok majd ma az Indexen.

Ki vitatná, aki valamelyest is ismeri a munkásságukat, hogy a Monty Python minden idők legzseniálisabb alkotócsoportja, akik nem csupán az unásig fanyarnak és nehezen érthetőnek mondott úgynevezett "angol humor", képviselőiként, hanem az ihletettség, az eredetiség, de legfőképpen - hasonlóan Kurt Vonneguthoz - a művészetük által kiváltott " ezért és ennyiben van értelme annak, hogy ...

32 éve láttam először. Az első szereposztással a Madách Színházban. Épp pünkösdhétfő volt. A nővérem szerezte a jegyet, ő hívott el. Miután kijöttünk, legalább fél óráig nem tudtam megszólalni. Most néztem újra. Nagyon hasonló élmény. Romhányi József szövegfordítása, Szirtes Tamás rendezése, a színpadkép, a zene. Elgondolkodtam, hogy több olyan művész is játszott most, akik a bemutató évében még meg sem születtek, vagy kicsi gyerekek voltak, mint a feleségem is, akivel most együtt néztük. A zenéről tudtam hogy jó. Amúgy is szeretem Webbert. A tánc akrobatikus, minden tiszteletem érte az összes művésznek és aki tanította őket. És voltak szép hangok is. Meg szép popók. És persze a metafizikai áthallás most is ...

Annyi szépség, kellem és báj árad a művészetéből, hogy azt mindenképpen ki kellett engedni ebbe a gondokkal, bánattal és szörnyűségekkel terhelt világba. Egyik nagy kedvencem a "Mini - Vissza a városba" című albumának borítója. Istenem, mennyit nézegettem! Elmerülve a cirádák közt olyan örömtelien és nyugodtan (mű)életet élvező figurák bámulásában, mintha csak közöttük lennék egy léghajón, vagy egy erkélyen, vagy csak úgy sétálgatva a valószerűtlenül cikornyás és sejtelmes színezésű fantázia világban. És közben Török Ádám fuvolavarázslatát hallgattam. Meg persze álmélkodtam a többi három muzsikus Németh Károly (billentyűs hangszerek), Németh Alajos (basszusgitár) és Balogh Jenő (dob) bravúrjain, és ...

Szerintem. Olvasom, hogy letartóztattak több francia tinédzsert, mert a Charlie Hebdo elleni merényleten viccelődtek. Egyiküket azért, mert újraértelmezte a lap egyik korábban megjelent karikatúráját, miszerint az egyik vallás szent könyve nem véd meg a golyóktól, ezért szar. A kreatív fiatal szerint mivel a vicclap sem védte meg ettől a szerkesztőit, ezért ez is szar. Más fiatalokat pedig azért vettek őrizetbe, mert a szolidaritást kifejező, elterjedt szlogent egy kissé átírták oly módon, hogy az egyik túszejtő terrorista nevét is beleköltötték - talán arra utalva, hogy végeredményben ő is meghalt egy golyózáporban. Francba már az összes golyóval, de tényleg. Az ügyek teljes hátterét nem ismerem. De az biztos, hogy ha csupán egy ...

Mélységesen elítélem, menthetetlennek és semmivel nem magyarázhatónak tartom a karikatúrák rajzolását és viccek mesélését bármilyen témában.

Sok-sok szünet és sok-sok pont ….......................................................

Ugyanakkor fontosnak tartom leszögezni, amivel feltételezhetően minden jóakaratú és ép erkölcsi érzékű embertársam is egyetért, miszerint nem helyeselhetjük teljes mértékben azt a magatartást sem, amely akár a legcsekélyebb mértékben is okot vagy ürügyet szolgáltathat bármiféle rajzolók vagy viccmesélők számára. Ha tanácsot adhatnánk, akkor nagyon röviden ezeket a figyelmeztetéseket szeretnénk minden embertársunk szívére helyezni: Ne hergeld a karikaturistát, mert ...

Hankiss Elemér - Isten veled

sűrű gonoszságban és nagy butaságban

szenvednek a népek szörnyű rabigában

kiáltanak lelkek kétségbe esetten

nem is tudják vajon hallja-e az Isten

fennszóval jön s botjával koppant a pásztor

kiáltja, angyalok jelentek meg egykor

nagy fényességben Betlehem határában

hirdetve örömet sötét éjszakában

született egy gyermek, aki nagy király lesz

mindenféle népnek bizony üdvére lesz

akik szegények, szerények megtalálják

ólban Józsefet, a gyermeket s Máriát

messze napkeletről mások is jönnek ám

csillagfény ragyogott sötétlő éjszakán

egy távoli országból vezette őket

így találkoztak a gyermek és a bölcsek

hogyan lehetne hogy mi is el ne menjünk

látni ...

szombat este. belgákkal. A38 hajón. kezet fogtam az általam eddig hallott legbrutálisabb dobossal, aki előzőleg pózolt nekem a feleségemmel egy közös fotóra, miután - ahogy egy Indexen talált ismertetőben olvastam - "földbe döngölős, mocskos rock"-ot hallottunk tőlük. Triggerfinger koncert és ami utána van. egy kis darabka igazi Európa. Ruben, Mario, Paul - istenek vagytok.

Második Józsefet a felvilágosult abszolutizmus képviselőjeként tiszteljük.

Most az elhomályosodó demokrácia korában ez különösen időszerű.

Több okból is.

A császár, akkor tényleges hatalommal rendelkezve képes volt a közjó ügyét szolgálni.

A mai, szolgálatra megválasztott társaság viszont hatalmaskodni akar.

Míg a császár egyes intézkedéseinek üdvös volta kortól függetlenül abszolút érvényű,

addig a mai ostoba vezetés ámokfutása relatíve is menthetetlen.

(problem?)

Deut 25, 11-12 „Ha férfiak veszekednek egymással, és egyiküknek a felesége odamegy, hogy a férjét kiszabadítsa annak a kezéből, aki veri, és odanyúl a kezével, hogy megragadja annak szeméremtestét, le kell vágni az asszony kezét irgalom nélkül.”

Erre a mondatra ép elmével csak kétféleképpen lehet válaszolni:

1. Egy olyan könyvet, amiben egy ilyen mondat szerepelhet, nem lehet komolyan venni. A Biblia egy hulladék. Hagyjál békén vele.

2. Nem kell mindent szó szerint komolyan venni, ami a Bibliában van.

   Oké, de akkor hogyan döntsem el, hogy mit vegyek komolyan és mit ne?

   Keresztények tudják, hogy Jézus az út.

   De akkor miért hivatkoznak mégis gyakran ószövetségi törvényekre társadalmi kérdésekben?

   Mi a mérce, ami tényleg ...

Leibniznek, Heideggernek, Parmenidésznek és még annak a néhány nagy elmének, aki elég bátor volt hozzá, hogy feltegye a legfontosabb, legalapvetőbb kérdést, most szívből jövő és legtisztább hódolatom jeléül ajánlom ezt a felismerést: "azt a kérdést, hogy miért nincs semmi, és miért nincs inkább valami, soha nem lehetséges értelmesen feltenni"

tulajdonképpen büszke is lehetnék rá, hogy kicsi nemzetem (túl)választott vezetői tökös legények, és szembe mernek menni az egész világgal. ezt tette Márton barát, amikor 1517-ben kiszögezte híres (illetve legtöbbek által ismeretlen) 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. csakhogy kicsi nemzetem jelenlegi vezetői nem úgy mennek szembe a világgal, hogy a nyilvánvaló, és csak hülyék által nem látott igazságot képviselik egy álszent, gőgös és agresszív gonosz rendszer ellenében, hanem épp ellenkezőleg. és ez azért elég aggasztó. legyen hozzánk irgalmas az Isten, és oldja meg valahogy ezt a sűrű tömény katyvaszt. ámen. búék 2012!